“Az én bringás történetem” sorozatból most Anna meséli el, hogyan kattant rá a biciklizésre, ez hogyan vált az élete részévé; nem mellékesen a kilométerekkel együtt jó pár kilót is letekert.
Hat éve kezdődött, amikor Hollandiában voltam Erasmusos. Már előtte is nagyon szerettem biciklizni, de a szerelem ott vált véglegessé. Vásároltam egy biciklit, és azzal jártam. Mikor hazajöttem, jött a bicaj is, és már itthon is szinte mindenhova tekerve mentem.
Akkoriban 110 kg voltam. Aztán meglett a diplomám és újabb ösztöndíj szólított külföldre. Ott is vettem kerékpárt. 2010-ben végleg hazajöttem, és napközis tanítóként kezdtem dolgozni Érden. Eszembe sem jutott, hogy busszal közlekedjek. Télen is, amikor csak tehetem tekerek. Az első év végén vettem magamnak egy trekkinget, ezzel jutalmaztam magam, hogy több, mint 26 kg-ot fogytam. Ez az ünneplős biciklim: csak hosszabb utakra használom, mellette megvan a “falubájk”, ami rozsdás, csörög-zörög, de bárhol ott merem hagyni, akár hosszabb időre is.
A BAM ekkor jött. Már 2011 őszén is hallottam róla, de még nem éreztem elég elhivatottságot és kitartást, hogy minden nap töltögessem a táblázatot, holott napi szinten tekertem 10-15 kilométert. 2012 tavaszán jött az áttörés. Fanatizmusom addig fajult, hogy végre ha nem is minden nap, de legalább, mikor eszembe jutott, feltöltöttem a hozzávetőleges km-eket. Ennek meg is lett a jutalma: nyertem egy Csepel city-t, amit azóta már sógornőm nyűstöl, tekintve, hogy nekem már egész bringaparkom van.
A példám és fanatizmusmusom másokra is hatással van: az anyukám, és a sógornőm is elkezdett tekerni, a napköziseimnek is mindig mondom, és ha iskolába nem is, de hétvégén ők is nyeregbe pattannak néhanapján. Munkatársaim eleinte kétkedve néztek, amikor szoknyában, vagy kosztümben mentem dolgozni. Nem akarták elhinni, hogy így is lehet tekerni. De mostanra hozzászoktak, és hóban-fagyban sem kérdezgetnek, hogy ma is biciklivel-e, mert tudják, hogy a válasz mindig igen. Remélem, példám, kitartásom, és a kerékpározással leadott látványos 30 kg másoknak is meghozza a kedvét!
Üdvözlettel: Kerek Anna Júlia
