1.0Bringázz a munkába! (Bam!)https://bringazzamunkaba.cafeblog.huBringázz a munkába! (Bam!)https://bringazzamunkaba.cafeblog.hu/author/bringazz-a-munkaba-bam/Kicsit döcögősen tette meg az "első lépéseket" a kedves levélíró,  de nem adta fel, pedig az első útján egyből hegynek felfelé kellett tekernie. Csak így tovább! <em>  "Amikor kedves kolléganőm 2013 tavaszán elkezdett biciklivel járni dolgozni, nálunk éppen kezdett realizálódni a biciklivásárlás. Na nem azért, hogy ezzel járjak munkába, hanem, hogy a már 7 éves fiammal el tudjunk menni erre-arra.</em> <em>     Szóval megvettem a 2 biciklit, de addigra már nagyon „irigykedtem” a kolléganőmre és a szép időben kezdett erősödni a vágy, hogy én is menjek vele dolgozni. A visszatartó erő a távolság volt: Óbuda – Budatétény 18km. Egy percig nem gondoltam, hogy én ezzel megbirkózom. A párom azt mondta, tuti, hogy a Lágymányosi-hídnál kidőlök. Én csak azt tudtam, hogy nagyon kitartó vagyok.</em> <em>   Tehát hosszas rábeszélés után találkozót beszéltünk meg a Lágymányosi – hídnál. Fogalmam sem volt, mennyi idő kell, ezért jó korán elindultam, ami nem volt baj, mert még sosem voltam a hídnál, csak a déli- vasúti összekötőre emlékeztem gyerekkoromból, így 10 percig kerestem a hidat a híd lábánál. Mikor megkérdeztem egy embert, hát eléggé mosolygott. De mondanom sem kell, én is pukkadtam a nevetéstől.</em> <em>   Míg a barátnőm megérkezett, volt időm pihenni, utána jött a szomorú valóság, még a fele hátravan. Nem akartam nagyot égni, így tekertem utána, mint az „őrület” le ne maradjak. Aztán megérkeztünk a végítélethez: még 3 km hegynek fel. Na itt szakadt el a cérna. Amit a barátnőm kapott tőlem, azt máig emlegeti. Ma már nem dolgozik velünk, de az biztos, hogy minden alkalommal, amikor megyek hajnalban, hálás vagyok, hogy rávett a tekerésre. Már a hegyre is felbírok tekerni.</em> <em>   A bringás reggeliről tőle hallottam, de sajnos nem tudok részt venni, mert jóval korábban járok dolgozni. Viszont regisztráltam a Bringázz a munkába kampányra, remélem sikerül teljesítenem. Sajnos rossz időben nem nagyon tudok biciklizni, mert nincsen még megfelelő felszerelésem.</em> <em>   Azt nem gondolom, hogy én ettől megváltoztam volna, de nagyon örülök, hogy van valami, amit igazán szeretek csinálni. És minden vágyam, hogy a heti 2 alkalmat 3–ra emeljem, mert már nagyon utálom a BKV-t. Az 1 órás utat biciklivel 1 óra 20 perc alatt teszem meg, de megéri, mert nem kell várnom, rohannom és tömegben nyomorognom. És most már azt is gondolom ( bár ezt sejtettem korábban is), hogy az ember képes önmagát legyőzni, de nagyon jó volt, hogy volt mellettem valaki , aki buliként vezette fel az egészet. Bár az is volt, mert az 1-2 alkalommal, amíg toltuk fel a biciklinket a hegyre, rengeteget nevettünk és nagyon sok gyümölcsöt ettünk a fákról. Azt gondolom, hogy örökre szép emlék marad."</em> <strong>Küldd be te is saját bringás történetedet és mi megosztjuk! Részletek <a title="Az én bringás történetem" href="http://kerekparosklub.hu/bam/az_en_bringas_tortenetem" target="_blank">itt</a>.  </strong> [caption id="" align="alignnone" width="266"]<a id="set-post-thumbnail" class="thickbox" title="Kiemelt kép beállítása" href="https://bringazzamunkaba.cafeblog.hu/files/2014/05/Cyclechic_Budapest-75-300x201.jpg"><img class="attachment-266x266" src="https://bringazzamunkaba.cafeblog.hu/files/2014/05/Cyclechic_Budapest-75-300x201.jpg" alt="Fotó: cyclechic.hu" width="266" height="178" /></a> Fotó: cyclechic.hu[/caption]richhttps://bringazzamunkaba.cafeblog.hu/files/2014/05/Cyclechic_Budapest-751-150x150.jpg150150